Tájékoztató a kutak jegyzői hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásáról

A hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet – alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízi létesítményekre- az ásott és fúrt kutakra vízjogi fennmaradási/üzemeltetési engedélyt kell kérni az érintetteknek.

A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges az olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

• a vízbázisok, az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló Korm. rendelet szerinti védőterület, továbbá karszt- vagy rétegvízkészlet érintése nélkül, és 500 m3/év víz igénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, – nem gazdasági célú vízigény.

Az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül 2021. január 1. előtt létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt (kutat), mentesül a víz-gazdálkodási bírságkiszabás alól, (maximálisan kiszabható bírság 300.000,-Ft) ha a vízjogi fennmaradási/üzemeltetési engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

E jogvesztő határidőn túli fennmaradási, üzemeltetési engedélyezési hatósági eljárás kérelmezése esetén, és ha a kérelemben foglaltak alapján a fennmaradási, üzemeltetési engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak, az engedély kiadásával egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetésére kell kötelezni az érintett ügyfelet.

A kérelemnek a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó dokumentáció a része, amely jelen esetben a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. számú melléklet II. fejezete szerinti dokumentációt jelenti, melyet a kérelemhez minden esetben kitöltve, a tulajdonosnak és a 101/2007. KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés a)-b) pontja alapján megfelelő (igazolt) végzettséggel rendelkező kútfúrónak aláírva, csatolni kell.

Tehát ez azt jelenti, hogy fúrt kútnál a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz nem kell tervezői végzettség, nem kell Magyar Mérnöki Kamarai tagság, elég ha a dokumentációt kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá.

A kútfúrási jogosultságot igazolni kell! (minimum OKJ kútfúró végzettség, a 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja értelmében)

Fontos, hogy ásott kutak esetén nem kell bevonni kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakembert! Ebben az esetben elegendő a tulajdonosnak, ingatlanhasználónak büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni, és a kérelmet továbbá a részét képező adatlapot aláírásával hitelesítve benyújtania.

Az engedélyezési eljárás ügymenete:

Az engedélyezési jogkörbe tartozó kút fennmaradása, üzemeltetése iránti kérelmet és dokumentációt Pétervására Város Jegyzőjének címezve, személyesen a helyi Hivatalban, vagy a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani, illetve postai úton a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal 3250 Pétervására, Szabadság tér 1. címre lehet továbbítani. A kérelem benyújtása illetékmentes.

A kérelem és a részét képező adatlap nyomtatványa átvehető a helyi Hivatalban, illetve a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálatánál, valamint a települési honlapokról (www.petervasara.hu, www.erdokovesd.hu, www.ivad.hu, www.kisfuzes.hu, www.varaszo.hu) is letölthető.

Minden esetben csatolni szükséges fényképfelvételt a kútról és környezetéről!!!

A kérelemben előírt földrajzi adatok meghatározásával kapcsolatban segítségként, településenkénti bontásban az alábbi lényeges információkat közöljük:

A kúttal érintett ingatlan koordináta adatai a google maps internetes portálról, a pontos cím térképi lekérdezése útján, a kijelölő jelre (nyílra) kattintva beazonosítható.

Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízi létesítmény (kút) vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Összegezve, a vízügyi ágazat célja a kutak engedélyezett státuszba történő sorolásával az, hogy e vízi létesítmények regisztrálva legyenek és adatbázisba kerüljenek.

Fontos hangsúlyozni, hogy csak a természetes személyek háztartási célú vízszükségletét kielégítő kutak engedélyezési ügyeiben van a település jegyzőjének vízgazdálkodási hatásköre! A jegyzői eljárás lefolytatása akkor is kötelező, ha a kút használaton kívüli.

A felszín alatti vízkivételhez kapcsolódó további vízi létesítmények és vízi munkák (így különösen: az öntözőtelepek, tározók) engedélyezése továbbra is a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóságok hatáskörébe tartozik.
Elérhetősége:
Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 3300 Eger, Klapka György utca 11.

A mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményekkel kapcsolatos vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági hatáskört, 2021. január 1-től országos illetékességgel a Nemzeti Földügyi Központ látja el.
Az ügyfelekre nézve ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági öntözési célt szolgáló kutakra vonatkozó kérelmet a Nemzeti Földügyi Központhoz kell benyújtani.
Elérhetősége: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5.

Dr. Varga Attila jegyző



Kitölthető kérelem letöltése (word)
Nyomtatható kérelem letöltése (pdf)